Uniós források: íme a részletek, pontosan ennyi pénz jött eddig a nekünk járó alapokból

Az Európai Unió költségvetési ciklusa mindig hét évre szól. A jelenlegi 2021 elején indult és 2027 végéig tart, amely ezen időszak alatt nagy vonalakban vázolja fel mind a bevételek, mind a kiadások oldalát. A részleteket aztán minden évben újraegyeztetik a tagállamok, mind a források tekintetében, mind pedig a befizetendő összegeket nézve. Magyarországnak a kötelezettségek mellett előnyökkel is jár ez a költségvetés.

Jelentős forrásokat kapunk

Mint arról lapunk is beszámolt, Bóka János, az Európai uniós ügyekért felelős miniszter egy hétfői konferencián úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az EU költségvetését a tagállamok helyzetéből kétféle alapján szokták nézni: vannak nettó befizetők és nettó kedvezményezettek, amely nagyjából kelet-nyugat kontextusban oszlik meg. Két kivétel van: Portugália még mindig kedvezményezett, ahogyan Luxemburg is, de csak az egy főre jutó összegek miatt számít annak. Csehország és a balti államok viszont már a következő költségvetési év végére nettó befizetők lesznek a jelek szerint. A legnagyobb befizetők: Németország, Franciaország és Hollandia, ők viselik a legnagyobb részt a közös teherből.

Bóka János kiemelte: éves szinten 4,5-5 milliárd eurós pluszban vagyunk uniós forrásokat tekintve.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusban a legfontosabb EU-s pénzügyi alapok közül a hétéves uniós költségvetési ciklusban

• a kohéziós forrásokból nagyságrendileg 21,7 milliárd euró,
  a helyreállítási alaptól (RRF) 10,4 milliárd euró,
  a Közös Agrárpolitika forrásaiból pedig 13,5 milliárd euró jár Magyarországnak, amelyből 7,8 milliárd eurót fizet az EU, míg 5,7 milliárd euró a nemzeti hozzájárulás, a magyar költségvetés terhére.

Politikai játszma a visszatartás

Arra Bóka János is kitért beszédében, hogy a források egy részét jogállamisági viták miatt blokkolja Brüsszel, annak ellenére is, hogy a legtöbb vitás kérdésben már egyezség született, ám az utolsó pillanatban, politikai okok miatt mégsem folyósították a nekünk járó összegeket. Ez a kohéziós alap 9,45 milliárd euróját, a helyreállítási alapnál pedig 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 4,6 milliárd euró kedvezményes hitelkeretet érint. Így jön ki a 7500 milliárd forintnyi visszatartott össze, erre utalt korábban örömmel Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője, aki szerint ez azért is üdvözlendő, mert így például kórházfelújítások maradnak el, márpedig ha ez rossz az embereknek, akkor növeli az ellenzék esélyét a választásokon. Hozzátette: a korlátozás 800 ezer forintot jelent ez minden magyar ember számára.

Az ellenzék és Brüsszel összejátszására szintén utalt Bóka János is, aki beszédében úgy fogalmazott:

Mi azok az uniós források?

Magyarország a jelenlegi költségvetési ciklusban már kevesebb uniós forrásra pályázhat, mint a korábbiban, de azért még mindig jelentős támogatást tesz ki a teljes összeg. Összesen négy alap forrásaira pályázhatunk. A minket érintő teljes megszavazott összeg a hét éves ciklusra az Európai Bizottság honlapja alapján 21,7 milliárd euró, azaz csaknem 9 ezer milliárd forint. Ezt egészíti még ki 4,4 milliárd euró, amelyet a nemzeti hozzájárulásból folyósítanak, így tehát összesen 26,1 milliárd euró áll rendelketésünkre. A 21,7 milliárd euróból azonban a határidők lejárása miatt – annak ellenére, hogy a kormány számos kért intézkedést végrehajtott – idén januárra egymilliárd euró elveszett.

Igaz, ez sem jelent végleges elvesztést, hiszen amennyiben 2026 végéig sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor Magyarországot nem éri kár. Eddig kellene lehívni tehát az uniós forrásokat, de pontosan mely alapokból is jár nekünk pénz?

A négy alap a következő:

1. az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amely a régiók és a városok társadalmi és gazdasági fejlődésébe ruház be,
2. a Kohéziós Alap (KA), amely a környezetvédelemre és a közlekedésre fordítható a nettó kedvezményezett országokban,
3. az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), amely a munkahelyteremtésre koncentrál,
4. a negyedik pedig a Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA), ami a klímasemlegességre való átállást támogatja.

Ezek az alapok olyan programokat finanszíroznak, amelyekért az Európai Bizottság és a tagállamok nemzeti és regionális hatóságai közösen felelősek. A tagállamok kiválasztják, hogy mely projekteket finanszírozzák, és felelősséget vállalnak azok napi irányításáért. A források felhasználására vonatkozó szabályokat a közös rendelkezésekről szóló rendelet határozza meg.

Az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó forrásokat három régiókategóriában osztják el (kevésbé fejlett, fejlettebb, átalakulóban lévő), egyes országok részesülnek a Kohéziós Alapból, egyes sajátos szükségletekkel rendelkező régiók célzott finanszírozásban részesülnek (legkülsőrégiók és ritkán lakott régiók), és valamennyi ország részesül a MÁTA-ból.

Ennyi pénzt hívtunk le az alapból

Az Európai Bizottság adatai alapján 2024 végéig a 26,1 milliárd euróból 9,8 milliárd eurónyi forrást már megítéltek hazánknak, amely a teljes keret 37,6 százaléka. A 21,7 milliárd eurós kohéziós támogatásból viszont „csak” 1,97 milliárd eurót folyósított az unió számunkra a legfrissebb adatok szerint.

A részletek alapján a források jelentős része az ERFA-hoz köthető, ez összesen 16,5 milliárd euró. Az ESZA+ 6,3 milliárd eurót, a KA 3 milliárd eurót, a MÁTA pedig 300 millió eurót jelent. A legtöbb forrást tavaly év végéig az ERFA-ból hívta le az ország, több mint 800 millió eurót, az ESZA+-ból bejött még 662 millió euró, míg a Kohéziós Alapból 423 millió folyt be. A legkevesebb pénzt, a MÁTA keretében utalta át hazánknak Brüsszel: 81 millió eurót. 

Ez nem túl jó adat, de nemzetközi összevetésben még így sem állunk rosszul, hiszen arányaiban több pénzt hívtunk le, mint Lengyelország (8,8 százalék), Szlovákia (7 százalék), Szlovénia (5,9 százalék), vagy Horvátország (4,3 százalék). A régióból Bulgária (9,3 százalék), illetve Románia (9,7 százalék) is csak kevéssel előz minket.

Lassan jönnek a források

A relatíve alacsony lehívási arány amiatt van, mert a vállalkozások csak lassan tudják megvalósítani a kiírt pályázatokat. Ezt a problémát már a kormány is észlelte, emiatt is jött létre például a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium alatt működő Magyar Fejlesztésösztönző Iroda, amelynek feltett szándéka a magyar kis- és középvállalkozásokat segíteni a pályázásban. Ez egyébként tavaly be is került a kormány 21 pontos akciótervébe is. 

Ahogyan tavaly év végén ezt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, aki akkor emlékeztetett: „az uniós pénzeket nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely kiküldi azt Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. A 12,5 milliárd eurónyi pénz a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti”.

Nyitókép: Tájékoztató tábla a Déli Összekötő Vasúti Duna-híd lágymányosi oldalán (Fotó: Jászai Csaba/MTI/MTVA)